[ Pobierz całość w formacie PDF ]

Nmetorszg, csak azrt tudtunk helytllani, mert
a szksges anyagi javakat a magunkból mertet-
tk. A hbor utn mg nagyobb szksg lesz
arra, hogy minden orszg gy rendezkedjk be,
hogy kzgyeinek (llamhztarts, hadsereg stb.)
teljes elltst pusztn a maga erejbQl fedezhesse.
Ez pedig csak akkor valósulhat meg, ha a nem-
zet minden polgrt thatja a takarkossg nem-
zeti fontossgnak az rzete.
A takarkossg teht a sajt haznkkal szemben
fennlló ktelessg, melybQl minden honlenynak
is ki kell vennie a rszt. Egyntetq, nyugodt
142
munkra, tovbbfejlQdsre, gy az egyn, mint a
nemzet csak akkor kpes, ha anyagi gondjai nincse-
nek. Hny nagy tehetsg elzlltt mr s nem
tehette a tQle vrható nagy szolglatokat a haz-
nak,  mert nem tudott gazdlkodni. A takar-
kos ember nyugodtan tud dolgozni, teht mindig
friss erQvel tud jból pnzt keresni. Vagyis: a
takarkossg tjn nemcsak a mr szerzett anyagi
javak egy rszt lehet megQrizni, hanem j java-
kat lehet termelni.
Nemzetnk fennmaradsa, tovbbi fejlQdse s
megerQsdse elsQsorban attól fgg; hogy
minl tbbet termeljnk, a szellemi tren, az ipar-
ban, a mezQgazdasgban egyarnt.  sorsdntQ
munkban nagy feladat vr a fiatal lnyokra,
mint a jvQ hziasszonyaira is. Nemzetnk erej-
nek milliószmra sztgazó gykerei a hztartsok
mlyig nylnak le, minden egyes jól vezetett hz-
tartsból ltetQ erQt szv magba a nemzet fja.
A józanul beosztott hztarts, a takarkossg
nagy nemzeti rtk s a nemzet egyeteme mindig
tisztelettel fog meghajolni azok elQtt a fiatal lnyok
s hziasszonyok elQtt, kik a nemzeti erQ s vagyon-
gyarapodshoz a maguk rszrQl is rdemesen
hozzjrultak.
Fegyelem. Engedelmessg.
A trsadalmi s nemzeti let egszsges fejlQ-
dsnek elengedhetetlen felttele a rend, a fegye-
lem. Az let legfQbb vgclja, a harmónia csak
ott lehet meg, hol minden vonatkozsban fegyel-
met tartunk. A fegyelmezettsg nemcsak azt jelenti,
hogy valaki a viselkedsben bizonyos korltokhoz
alkalmazkodik. Ha gy volna, a fegyelem krdse
a magaviseleti szablyok megtartsval mr elint-
zettnek volna tekinthetQ. Pedig korntsem az.
A fegyelmezettsg az egyn stlusnak fokmrQje.
Fegyelemre van szksgnk: erklcsnkben, jelle-
mnkben, gondolataink kifejezsmódjban (beszd,
rs), magaviseletnkben, letmódunkban, csaldi
s trsadalmi letnkben, az llamrendbe való be-
illeszkeds minden vonatkozsban; (trvnyek,
rendeletek tisztelete), vgl, anyagi tren.
A fegyelemnek nagy erklcsi, kulturlis, gazda-
sgi s nemzeti jelentQsge van. Nincs az emberi
letnek olyan vonatkozsa, hol fegyelmezettsgnk-
nek tanjelt ne adhatnnk. A legszabadabb plyn
mqkdQ mg oly nagy lngelmk, mint pldu
a vilghrq mqvszek is csak gy boldogulhatnak,
csak akkor vihetik elQbbre az ltalnos emberi
144
kultra gyt, ha mqvszi munkjuk kzben tud-
nak fegyelmezettek is lenni. A tudomnyos plyn
sikereket csak az arathat, kinek tudsa fegyelme-
zett, nagy ró, szónok csak az lehet, kinek sz-
jrsa, nagy sznmqvsz, kinek jtka, jó hivatalnok,
kinek munkja fegyelmezett. Vgl  az emberi
let csak akkor lehet biztos, ha a trsadalom rsz-
ben az nfegyelmezettsg, rszben a trvnyek
ltal rja knyszertett fegyelem tjn a kzbizton-
sg fennmaradst biztostja. A fegyelem teht
elsQsorban megvd bennnket. Vd minden tlzs-
tól, szertelensgtQl, elhamarkodstól, megvd a rossz-
tól s az erklcsi, kulturlis s gazdasgi let tern
való minden knnyelmqsgtQl. A fegyelem egyik
biztostka ltnknek, fejlQdsnknek, a halad-
sunknak, az ember szellemi s anyagi javai zavar-
talan birtoklsnak s  rvnyeslsnek.
A fegyelem teht nem leigz, hanem felemely-
kpess tesz mindnyjunkat arra, hogy az erklcsi
szellemi s anyagi tren fennlló kzrendbe beillesz-
kedve, erklcss, jellemes, munks, hasznos tagjai
lehessnk az emberisgnek.
Minl nemesebb, emelkedettebb valakinek a gon-
dolkodsmódja, minl harmonikusabb a vilgnzete,
annl jobban be tudja ltni, hogy a fegyelem nem-
csak erny, hanem ktelessg. A fiatal lnyoknak
is arra kell trekedni, hogy az emelkedettebb gon-
dolkods e magaslatra eljussanak. Ennek rdek-
ben viszont el kell vetni azt a gondolatot, hogy a
fegyelem valami leigzó knyszer, melynek mr
flelembQl is engedelmeskedni kell. Fegyelmet fle
145
lembQl csak a kis gyermek tart. A serdlQ korban
mr be kell ltni, hogy a fegyelem minden vonat-
kozsban magasztos, szp lelki tulajdonsg.
A nQi termszet ltalban flnk. A lnyok min-
dig passzvabb, a fik mindig aktvabb termsze-
tqek. A passzv termszetnek pedig egyik kvet-
kezmnye, illetQleg megnyilvnulsa az rzkeny-
sg. Ezenfell, a lnyok egynisge  ellenttben
a fikval  inkbb befel lQ s gy miden klsQ
befolys, knyszer, erQszak mlyebb benyomst
kelt bennk. Az engedelmessgre szoktats kny-
szere is. rzkeny flelembQl engedelmeskednek,
nem beltsból. Ez serdltebb korukban is szembe-
tqnQ. Vagyis  akr csak egyb vonatkozsokban,
a fegyelemrenevels megint csak az rzelmeikre s
nem a cselekvseikre van inkbb hatssal. rzelmi
vilguk intenzivitsa oly mly, hogy elnyomja ben-
nk a cselekvsi kpessgeket. Passzivitsból enge-
delmeskednek, holott a fegyelem, az engedelmessg
lnyege az, hogy mint kifel ható erQnyilvnulas
neveljen, vagyis aktv legyen. Az engedelmessg-
nek hatsnak kell lennie, ami pedig aktv erQ
nlkl ltre nem jhet.
A lnyok engedelmessgben, fegyelmezettsg-
ben legtbbszr ppen ez az aktv erQ hinyzik.
Azrt kell rjuk minden tekintetben jobban vi-
gyzni, azrt kell Qket gondosan Qrizni, mert fe-
gyelmezettsgk nlló cselekvseikben nem igen
tud megnyilvnulni. Lenyintzetek vezetQinek oly
gyakori tapasztalata, hogy mikor a fiatal lenyok-
nak valamit megtiltanak, ennek rvnyt szerezni
146
csak addig tudnak, mg ellenQrzik Qket. Ha valaki
llandóan gyel, vigyz rjuk, sokkal engedelme-
sebbek, mint a fik, (oka a flnksg) de ha ma-
gukra hagyjk Qket, azonnal fegyelmezetlenek, en-
gedetlenek (oka a cselekvshiny).
Ezzel kapcsolatban rmutatunk egy msik visz- [ Pobierz całość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • markom.htw.pl